Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeuma - Várpalota

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeuma bemutatása

A magyar műszaki emlékek megőrzésének ügye történeti okokból, a gazdasági és egyéb feltételek alakulása folytán sajátosan fejlődött. Olyan műszaki múzeumok jöttek létre, amelyek különböző szervezeti formában működtek. Ma ezek részben önállóan, részben nagyobb múzeum irányítása alatt dolgoznak. Jellemző, hogy nem egy központi épületben, hanem különféle, sokszor egyéb célra készült épületekben és más-más helységekben kaptak helyet. Általában olyan helyszínekre kerültek, amelyek a gyűjteményeikre jellemző ipari múlttal rendelkeztek.

Így került a Magyar Vegyészeti Múzeum Várpalotára, Veszprém megyébe. A megye vegyipari üzemei, az egyeteme révén az ország vegyiparának egyik vidéki központja lett. A múzeum szervezése már 1961-ben megkezdődött, első működési engedélyét 1963-ban kapta meg és ekkor megindult a gyűjtőmunka is. Az Ötvös Dániel vegyészmérnök felügyelete alatt egyre bővülő gyűjteményt először Budapesten, a NIM-ben (később Ipari Minisztérium) helyezték el, majd ez az anyag került 1969-ben Várpalotára, a város romos várépületének néhány helyreállított helyiségébe.

A múzeum gyűjteményei az évtizedek során folyamatosan gyarapodtak, 2013 végén a tárgyi gyűjtemény több mint 11.000 db-ból, az általános ipartörténeti dokumentációs gyűjtemény 47.000 dokumentumból, a könyvtár több mint 19.000 kötetből állt. A múzeumot mindenkor kiállításai, rendezvényei minősítik. 50 év alatt 140 nagyobb rendezvényt szerveztünk, folyamatosan 12 állandó kiállításunk volt látogatható. Évente 10-15.000 látogatót fogadunk, kétharmad részük iskolás, iskolai csoport. Időszakos kiállításainkban megemlékezünk a kémia-, vegyipar- és gyógyszeripar kiemelkedő eseményeiről, jeles évfordulókról. Legnevesebb kémikusaink arcképét a „Híres vegyészek arcképcsarnoka” kiállításunkban helyeztük el.